9. Fejezet - KyongHa szemszög

Szeretnénk bocsánatot kérni amiért későn van rész, csak elfelejtkeztünk róla XD Ez a rész kicsit rövid, szal' lehet hogy pénteken is lesz rész :3 (Bááár nagy valószínűséggel nem X3)

KyongHa szemszög:

Amint leeset, hogy elfeledkeztünk JungSoo-ról villám sebesével rohantam a terasz felé. Én értem oda elsőnek és láttam, hogy buggyant barátunk az ajtóban áll és elégé elázottnak tűnik. Akkor jöttem rá, hogy valószínűleg kizártam szegényt, amikor elmentünk és így még bejönni sem tudott. De miért vizes? Gyorsan kinyitottam az ajtót JungSoo meg szépen beeset rajta. Látszott rajta hogy megviselte a teraszi élet.
 

- JungSoo jól vagy? – Kérdezte HyeRim látva hogy milyen ramaty állapotban vagy.
- P-persze… - motyogta JungSoo miközben igyekezet felállni.
- Ezerezerbocsezerbocs. – hadartam JungSoo felé fordulva. - Valószínűleg én zártalak ki. – mondtam és beleharaptam a számba.
- N-Nem gáz.. tényleg… - próbált nyugtatgatni. – Semmi bajom…
- Csak vizes vagy. – jegyezte meg HyeRim valószínűleg nekem szemrehányás képen.
- Álljon meg az a hóbelevancos nászmenet! – JungSoo értetlenül rám nézet majd HyeRim-re aki csak megvonta a vállát ő már megszokta, hogy néha furcsákat káromkodok.
- Hogy lettél te vizes? – kérdeztem – Ma nem is eset. Ugye? – néztem kérdően HyeRim –re
- Nem valóban nem. – bólintott HyeRim.
- Magyarázatott követelek! – mondtam és próbáltam nagyon mérgesen nézni JungSoo-ra.
- Hát.. izé… - dadogta miközben elpirult. – Olyan ciki…
- Miért mit csináltál? – érdeklődtem.
- Hát lelocsolt a szomszéd… nem tudom miért. Valami olyas mit mondot hogy: „Milyen alakokat hoznak föl ezek a lányok. Tuti valami szekta tagja és full be van drogozva.” meg ilyeneket. Nem igazán tudom, mit akar ez jelenteni, de valószínűleg nem sok jót…
- Most komolyan szektatagnak néztek?  - kérdezte HyeRim mivel én képtelen voltam tovább kommunikálni ugyanis gurultam földön a nevetéstől. Egy olyan béna srácot, mint JungSooo szektatagnak néznek, ezért lelocsolják!  Jó fej szomszédjaink vannak az biztos!
- KyongHa hagyd már abba!!- szólt rám HyeRim.
- Nem tudom, meghalok. – préseltem ki magamból két nevetés között.
 

Nagy nehezen megnyugodtam és könnyezve felálltam.
 

- Bocs. – mondtam a szememet törölgetve. – Rég nevetem ilyen jót.
- Akkor miért sírsz? – kérdezte bizonytalanul JungSoo.
- Ritkán nevetek annyira hogy sírjak tőle, de olyankor nevetek a legjobban. – mosolyogtam.
- Akkor nem vagy szomorú?...  

- Nem egyáltalán nem. – válaszoltam egy hatalmas mosollyal az arcomon.
 

Láttam, hogy JungSoo nyugodtabb lesz. Amikor az elégé durcásnak tűnő KeKe jött oda hozzánk mérgelődve.
 

- Ő.. meg hogy kerül ide? – nézet ránk hatalmas szemekkel JungSoo.
- Jaj, teljesen ki is ment fejünkből. – kaptam a fejemhez. – Tudod, amíg ki voltál ütve áthoztuk őket.
- Bizony. – helyeselt HyeRim miközben fölvette KeKe-t.
- Mindenkit?
- Mindenkit nyugi. – nyugtattam JungSoo-t – A másik szobában alszanak.
 

JungSoo rámézet KeKe-re.
 

- És ő miért nem? – kérdezte meglepetten.
- Ő velem alszik. – válaszolta HyeRim. JungSoo döbbenten nézet rá már éppen akart mondani valamit, amikor eszembe jutott valami és közbe szóltam.
- Amúgy miért vagy ilyen ruhában? – kérdeztem miközben végig néztem rajta.
- Hát.. öhm.. izé… a munkahelyemen ebbe kell, lenne..
- Te jó ég neked van munkád! – szóltam közbe – Még nekem sincs! Mondjuk, én nem is keresek.
- És mit dolgozol? – kérdezte HyeRim.
-  Hát öhm.. ilyen hentesboltféleségben dolgozom..
- Reméltem is hogy nem hullaház. – morogtam. – És mit csinálsz ott?
- Hát segítek kicsontozni a húst meg ilyenek. – válaszolta JungSoo.
- Egyébként nem akarsz átöltözni? - kérdezte HyeRim KeKe-vel a karjában. Én és JungSoo furcsán nézhetünk, rá mert gyorsan elkezdett magyarázkodni.

- Mármint, tiszta víz vagy nem maradhatsz így.
- Igaza van. – vágtam rá. –De nekünk csak csaj ruháink vannak. Végre beöltöztethetek egy srácot csaj ruhába!
JungSoo elég kétségbe eseten fejel nézet HyeRim-re.
- Nem öltöztetjük be csajnak. – mondta.
- De akkor mit vegyen föl? – vágtam vissza.
- Hozzuk át néhány cuccát. – mondta HyeRim.
- Jó. – morogtam.
 
 HyeRim már ment is volna átöltözni, amikor eszembe jutott valami.
 
- Hye várj! – szóltam utána - Ez így nem jó.
- Hogy hogy? - kérdezte.
- Megint az lenne a vége, hogy JungSoo átjön kiborulni, mi kirakjuk a teraszra és lelocsolja a szomszéd. - mondtam – maradjanak inkább itt.
- Mi? – kerekedett ki HyeRim szeme.
- Mármint a nyulak. – tettem hozzá.
- Én is maradnék. – szólt közbe JungSoo - Szeretnék segíteni.
- De kiborítottak. – mondta HyeRim.
- Tudom, de azért mégis csak régóta vannak nálam, ráadásul szerintem ti nem értitek, mit mondanak…
 - Mi ezek beszélnek? – értetlenkedtem.
- Szerintem azokra a fura hangokra gondol, amiket kiadnak. – mondta HyeRim.
- Hát…
- Na, jó. – szóltam közbe – JungSoo te menj haza és öltözz át, ha akarsz, felőlem itt aludhatsz én meg várlak beengedni, ha ez a lusta nőszemély nem akar. De kérlek, beszéljük meg, holnap mert hulla fáradt vagyok.
JungSoo végül is úgy döntött nálunk alszik. HYeRim-mel megvártuk és kineveztük neki az egyik szobát majd mi is elmentünk aludni. Istenem, ennél furább napom még nem volt…