KyongHa szemszög
Az eladó bolondnak nézhetett minket, hogy hat nyúllal besétálunk az üzletbe. Ahogy ott nézelődtünk egy részt találtam egy nagyon cuki kis fürdőruhát másrészt támadt egy ötletem, amit úgy döntöttem majd később osztok meg HyeRim-el. Lekaptam a fürdőruhát és odavittem HyeRim-hez.
- Nézd. – toltam elé. Egy rózsaszín. apró fehér pöttyös fürdőruhát adtam át neki. Ráadásul még csillogott is.
- Kösz KyongHa de ez nem az én méretem. – vizsgálgatta HyeRim a darabot.
- Nem is neked gondoltam. – mondtam és ránéztem az ölében lévő Keke-re aki már most ellenkezett, pedig a ruha még rajta sem volt.
- Szerintem próbáltasd vele föl. – ajánlottam.
- Jó ölet. Bár szemmértékre szerintem jó lesz. – mosolygott HyeRim és elindult fülke felé majd váratlanul megállt.
- Nem is kéne feltétlenül bemennünk.
- Dehogynem! – szóltam rá mire HyeRim furcsán nézet rám.
- Miért is? – kérdezte.
- Valószínűleg ellenkezni fog. – magyaráztam – Mindenki előtt akarsz vele harcolni, hogy fölvegye a ruhát?
- Igazad van. –gondolkozott el HyeRim majd bement a fülkébe.
Az eladó bolondnak nézhetett minket, hogy hat nyúllal besétálunk az üzletbe. Ahogy ott nézelődtünk egy részt találtam egy nagyon cuki kis fürdőruhát másrészt támadt egy ötletem, amit úgy döntöttem majd később osztok meg HyeRim-el. Lekaptam a fürdőruhát és odavittem HyeRim-hez.
- Nézd. – toltam elé. Egy rózsaszín. apró fehér pöttyös fürdőruhát adtam át neki. Ráadásul még csillogott is.
- Kösz KyongHa de ez nem az én méretem. – vizsgálgatta HyeRim a darabot.
- Nem is neked gondoltam. – mondtam és ránéztem az ölében lévő Keke-re aki már most ellenkezett, pedig a ruha még rajta sem volt.
- Szerintem próbáltasd vele föl. – ajánlottam.
- Jó ölet. Bár szemmértékre szerintem jó lesz. – mosolygott HyeRim és elindult fülke felé majd váratlanul megállt.
- Nem is kéne feltétlenül bemennünk.
- Dehogynem! – szóltam rá mire HyeRim furcsán nézet rám.
- Miért is? – kérdezte.
- Valószínűleg ellenkezni fog. – magyaráztam – Mindenki előtt akarsz vele harcolni, hogy fölvegye a ruhát?
- Igazad van. –gondolkozott el HyeRim majd bement a fülkébe.
Természetes KeKe hevesen ellenkezett. Amint elhúzta a függönyt én elmentem a bolt férfi osztályára és ott nézelődtem tovább. Közben előkaptam a telefonom és tárcsáztam az otthoni telefonunkat.
A telefon kicsöngése után egy fáradt hang szólt a telefonba.
- Halló?
- Szia JungSoo! Nincs kedved velünk jönni? – tértem a lényegre miközben a fürdőgatyák között nézelődtem ToTo-val a kezemben.
- Hát, ami azt illeti, nem érzem valami jól magam… - próbált válaszolni JungSoo.
- Van fürdőgatyád nálunk? – kérdeztem.
- Nem tudom…
- Akkor szerzek neked egyet te meg készülődj. – mondat búcsúzóul és letettem a telefont.
A többi matoki felé fordultam és mindegyikőjük kezébe nyomtam egy kis fürdő gatyát, ami megegyezett a maszkjuk színével csak, hogy tudjuk melyik melyiküké. Értetlenül pislogtak rám.
- Vegyétek föl, hogy lássam, hogy áll nektek. – utasítottam őket.
Mindegyikőjük szépen fölvette a sajátját. Kivéve DaDa-t akit nekem kellet a sajátjába belerángatnom, és ToTo-t aki beájult. Végig néztem rajtuk.
- Hm.. Valami még kell. – gondolkodtam és körbe néztem. Odaugrottam az egyik pulthoz lekaptam róla, ami nekem kellet majd ráhúztam DaDa-ra. Bánatára vagy örömére, meg találtam, amit kerestem, egy sárga kacsás úszógumit, ami ráadásul még szólt is, ha megnyomtam a fejét. Valószínűleg eredetileg kissebb gyerekeknek szánták nem nyulaknak.
- Na meg is volnánk. – mondtam és végig néztem rajtuk - Nézzük meg a többiek hogy állnak.
Elindultam visszafelé a matokik meg libasorban jöttek utánam.
*Már alig várom!*
*Erre kíváncsi leszek*
*Ez a nő nagyon jó ruhát talált KeKe-nek.*
*Az biztos.*
*Csak tenné már le ToTo-t.*
*Valamikor csak le teszi.*
*Hova megyünk?*
Amikor vissza értünk HyeRim pont háttal állt nekem és valószínűleg KeKe-vel bajlódott.
- Na hogy állsz? – kérdeztem éreztem, hogy a többi matoki mögém gyűlik, és onnan kukucskál ki. HyeRim megfordult és a kezében ott csücsült KeKe az általam választott fürdőruhájában. A többi matiko a földön fetrengett a nevetéstől.
*Meghalok…*
- Szerinted mi bajuk? – kérdezte HyeRim mire megvontam a vállam.
- Látom találtál nekik gatyát. – mondta HyeRim majd észrevette a kacsámat – Miért van DaDa-n egy olyan izé?
- Nem tudom jól állt neki. – vontam meg a vállam.
- Jó akkor menyünk fizetni…
- Várj! – vágtam HyeRim szavába majd elszaladtam és visszatértem egy aranyos rózsaszín fehér pettyes sapkával, ami illet a kis fürdőruhához. KeKe fejébe húztam, majd megszemléltem művemet.
- Oké, most már mehetünk. – mondtam és elindultunk fizetni.
A boltos kicsit furcsán nézet ránk, de mivel szépen kifizetünk mindent nem szólt semmit.
- Miért veszel egy pluszfürdő gatyát, ami ráadásul nem is jó a nyuszikra? – kérdezte HyRim.
- JungSoo-nak. – mondtam.
- Csak nem azt akarod, hogy ő is jöjjön? – hüledezett HyeRim.
- Egyedül meg nem hagyom, otthon ki tudja, amit csinálna a házzal. Majd elzavarjuk a gyógyvizes részbe, és ha valamit csinál, letagadjuk nem nagy cucc.
- Rendben. – adta meg magát HyeRim.
Visszamentünk a házba gyorsan összeszedtük magunkat és JungSoo-t. Rendeltünk egy taxi-t és elmentünk a kedvenc fürdőnkbe. A taxi-s kicsit meglepődőt, amikor beszálltunk a nyulakkal ráadásul fürdőgatyás és ruhás nyulakkal, de azért elvitt minket. Amikor kiszálltunk megadta a számát és azt mondta, hogy nem kell kifizetnünk a haza utat ha, fölhívjuk, hogy ő vigyen haza minket.
- A nyuszik miatt? – kérdeztem.
- Ami azt illeti, van egy olyan érzésem, hogy a hazafele útjuk nagyon szórakoztató lesz, számomra. – mondta majd elhajtott, mert újabb hívást kapott.
Mi pedig szépen megvettük a jegyeket és bementünk. Bent nem voltak sokan, aminek örültem, mert nem szeretem a tömeget. Lepakoltunk és JungSoo-nak megmutattam a gyógyvizes részt és a lelkére kötöttem, hogy maradjon, ott akármi is történik. Majd elindultunk a nyuszikkal a vízbe. Mi HyeRim-el már otthon át öltöztünk csak a kis ruhánkat kellet lekapnunk magunkról. a kedvenc lila kétrészesembe voltam HyeRim pedig egy nagyon szép aranyszínű csillogó bikinit vett fel. ToTo még mindig a kezemben volt és ShiShi valamiért állandóan el akarta venni tőlem. A taxi-ban még aránylag nyugodtnak volt mondható a mostani viselkedéséhez képest. Állandóan elém állt megpróbálta kiverni a kezemből rugdosott, és amit a leginkább nem bírtam föl akart mászni a lábamon! Állandóan ellökdöstem magamtól, de mindig újra próbálkozott. Amikor bár bokáig bent álltam a vízben, mint az örült nekem szaladt és próbálta ToTo-t kiszedni a kezemből.
- ShiShi nyugodt meg vagy kizavarlak! – szóltam rá ami nem igazán használt ezért bemenekültem előle a vízbe.
*Az istenért!*
*Látod? Csak bekergeted!*
*Ez így nem lesz jó…*
Láttam, hogy ToTo még mindig ki van, ütve ezért úgy döntöttem nem mártogatom vízbe. Egyelőre. Közben a többi mato is beúszott. Láthatóan élvezték ezt az egészet.
*Viiiiiii~ ez nagyon jó~.*
*Többször is jöhetnénk ide földi nő.*
*Remélem, nem teszi bele vízbe…*
*Csak nem lesz baja. Most nincs bekapcsolva úgyse.*
* Én miért nem kaptam olyan kacsát ami DaDa-nak van?*
*Rajtam van kacsa?*
* Hol van KeKe?*
Láttam, hogy a matoki meg állnak és elkezdenek nézelődni.
- Nyugi. – mondtam – Ha KeKe-t keresitek, mind gyárt, jönnek.
Nem sokára fel is tűnt HyeRim egy KeKe-vel a kezében.
- Csak megnéztük mi a helyzet a többi medencében. – mondta – Ti hogy szórakoztok?
- Jól… - már meséltem is volna, hogy menyire tetszett nekik a víz, amikor váratlanul DaDa nekem jött, nekem meg kiesett ToTo a kezemből.
*TE JÓ ÉG!*
Gyorsan kihalásztam, de szegénykém így is nagyon elázott. Ráadásul még erre sem kelt fel. Ez fura… ShiShi odajött és elkezdte kicibálni a kezemből ToTo-t.
- Nyugi már!
– szóltam rá – Ki viszem és megtörlöm.
Sikeresen visszaszereztem ToTo-t és elindultam vele kifelé miközben ShiShi a nyomomban úszott. Amint kiértem belecsavartam a törölközőmbe. Nem értem még mindig nem kelt föl ez nem jelenthet jót. Közben ShiShi is utolért. Láthatta az arcomon, hogy aggódom ugyanis nem próbálta meg többet ki rángatni a kezemből. Közben HyeRim is utánam jött.
- KyongHa nem csinálunk egy képet? – kérdezte.
- Miért? – néztem rá miközben ToTo-t babusgattam.
- Ezt a pillanatot meg kell örökíteni. – mondta.
*Az biztos.*
*Főleg téged…*
*Ne szólj hozzám.*
- Oké. – mondtam – De akkor keressük meg JungSoo-t is.
*Hol van DaDa?*
*Te jó ég a vízben maradt!*
Váratlanul csak annyit láttunk, hogy Joko és Tats a vízbe rohan. Akkor vettem észre, hogy DaDa még bent volt mikor kihúzták elkószált társukat elindultunk megkeresni JungSoo-t.
Szerencsére tényleg nem mozdult ki a gyógyvizes medencéből. Megálltam a medence szélén.
- JungSoo gyere ki. – mondtam – HyeRim szeretne csinálni egy képet.
JungSoo egy pár pillanatig csak bámult rám, mint aki próbálja fölfogni azt, amit mondtam aztán váratlanul meg rázta a fejét.
- Nem.
Mindannyin megdöbbenve néztünk rá.
- Ajaj.. – motyogta HyeRim.
- Ezt hogy értsem? –kérdeztem.
- Nem akarok ki menni! – felelte JungSoo.
- Dehogynem. Most azonnal gyere ide!
- Nem!
- Ne feleselj velem!
- Nem akarok kimenni! Ez olyan jó!
- Ne mondjam még egyszer…
- Akkor vigyél ki!
- Jaj, ne. – sóhajtotta HyeRim.
- Rendben. Fogd meg HyeRim. – mondtam és a bebugyolált ToTo-t HyeRim felé toltam. Majd elindultam a vízbe JungSoo ért, aki valószínűleg nem gondolta, hogy tényleg bemegyek ugyanis menekülni kezdett előlem. Amikor égre sikeresen beértem elkezdtem lenyomni a víz alá.
* Te jó ég ez kinyírja…*
*Félek...*
*Nekünk annyi.*
*Kit akar megölni?*
Éppen a „nevelés” kelős közepén voltam, amikor a nevemet hallottam.
- KyongHa?
A hang felé fordultam miközben JungSoo fejét a hónom alá csaptam, hogy még véletlenül se tudjon elmenekülni.
- Ji Woo? – mondtam meglepve – Te meg hogy kerülsz ide?
- Éppen nyaralunk. – mondta mosolyogva majd ránézett JungSoo-ra.
- Csak nem éppen a fiúdat neveled? – kérdezte viccelődve.
- MIII!? – leeset az alám, JungSoo.. mint a pasim? Na, ne már!
- Nem kérem szépen, itt tévedés van! – mondtam hevesen rázva a fejem – Ő nem a pasim!
- Mi? Miért nem? – kérdezte JungSoo. Mindenki döbbenten nézet rá én meg először nem tudtam mit szólni inkább megfojtottam volna ott helyben. De lehet, hogy válaszolnom kellet volna valamit, mert folytatta.
- Na, léci. Naaaaaa.
- Mi, na? – kérdeztem (nem kicsit) meglepetten.
- Had legyek a pasid.
Közben a medence szélén mindenki az állát kereste a földön.
- Mi?... Nem! - válaszoltam gyorsan – Semmi kép sem!
De Jung Soo valószínűleg nem halhatta, mert láttam, hogy egy hatalmasat vigyorog azon mit mondtam majd megfordul a többiek felé. Azt reméltem ki megy, de sajnos nem.
- Figyeljetek ide! Kim KyongHa a barátnőm!
Na, jó már nem bírtam ezt a hülyét. Megfogtam és fej bevágtam egy serpenyővel.
- HONNAN SZEDTED AZT?! – kiabálta nekem egyszerre HyeRim és JiWoo
*HONNAN SZEDTED AZT?!*
Kihúztam a fejét fájlaló JungSoo-t a vízből és HyeRim addig könyörgött, amíg beleegyeztem, hogy csinálhatunk egy képet. Közben visszavettem a még mindig ájult ToTo-t ShiShi-től és megnyugtattam, hogy nem csinálok vele semmit. De azért ott maradt a közelemben. Megkértünk JiWoo-t hogy csináljon egy képet, amit készségesen meg is tett. Nem volt a legjobb kép de HyeRim nek megfelelt, úgyhogy elköszöntünk JiWoo-tól és összeszedtük a halmijainkat majd elindultunk kifelé.
- Te szerinted föl hívjam a taxi-t? –kérdezte tőlem HyeRim.
- Felőlem hívd, legfeljebb fizetünk. – mondtam.
- Akkor a barátnőm vagy? – kérdezte JungSoo kifele jövet vagy harmadjára.
- Nem, nem vagyok, az hányszor mondjam még!
- De miért? – nyafogott JungSoo. – Én, szeretlek!
JungSoo széttárta a karját és elindult felém, hogy megöleljen.
- Serpenyő van nálam és nem félek használni! – emeltem fel az egyik kezemet, amiben a serpenyő volt, a másikban ugyanos még mindig egy bebugyolált ToTo foglalt helyet.
- Szerintem nem kell majd fizetnünk. – mosolygott HyeRim.
Nem sokára meg is jött a taxi. HyeRim gonoszul ellőre ült engem meg hátul hagyott JungSoo-val és a matokikkal. Az út elején (kb. 5 perc) még nem történt semmi, mert meg kértem JungSoo-t hogy ne beszéljen, de csak nem bírta ki.
- Akkor, ha a barátnőm vagy akár össze is házasodhatnánk.
- Dehogy is! Nem is vagyok a barátnőd és nem fogok veled összeházasodni! – ellenkeztem.
- Nagy esküvőt akarsz? – kérdezte – Mert azt hívsz, meg akit akarsz, ja és nagy tortát szeretnél?
- Nem akarok esküvőt! Legalábbis veled nem!
- Oké akkor a részletek majd megbeszéljük, ja, amúgy akármilyen drága ruhát választhatsz.
- Ne szórakozz…
- Hány gyereket akarsz?
Na, ere már tényleg nem tudtam mit szólni és hallottam, ahogy mindenkinek koppan az álla a földön, a sofőrünk annyira figyelte a beszélgetésünket, hogy majdnem áthajtott a piroson az, előbb, de ennél a mondatnál mintha meggondolta volna, hogy egy kicsit befékezzen.
- Mert felőlem lehet akármennyi. Akár esküvő előtt is.
- De én sok gyereket akarok.
- Akkor felőlem elkelhetjük most is.
Ennél a pontnál fékezett be a sofőr, de mire hátrafordul én már JungSoon ültem és ütöttem egy asztali lámpával.
- AZT MEG HONNAN SZEREZTED?! – szólalt meg egyszerre HyeRim és a sofőr.
*Nem értem ezeket honnan szedi elő…*
- Nem kezdünk el semmilyen gyereke csinálni, érteve?!
- Felőlem elkezdhetjük otthon is. – válaszolta JungSoo nyugodtan.
- Az anyád…
- KyongHa még a végén kinyírod! – szólt rám HyeRim.
- Szerintem cseréljenek helyet… - nézett HyeRim-re a taxi-s.
Nem sokkal később mér az anyós ülésen ültem, de ez csak annyit segített, hogy nem értem el JungSoo-t. de ettől még a veszekedés ugyan úgy ment. Amikor kuszáltunk azt hittem majd duplaárat kér a taxi-s ezért a fuvarért.
- Én mondtam, hogy ingyen lesz az út. – válaszolta amikor HyeRim megkérdezte mennyi lesz.
- De hát borzalmas viselkedtek. – döbbent meg HyeRim.
- Hé…
- Megcsókolhatlak? – állt mögém váratlanul JungSoo.
- NEM! - mondtam és fejbe vágtam kivételesen a táskámmal.
- Ugyan kérem egy ilyen show ért megéri az ingyen fuvar. – mosolygott a sofőr.
- Öhm.. Köszönjük. – motyogta HyeRim
- Egyébként, ha történne még valami hasonló, akkor nyugodtan hívjanak engem. – mondta és elhajtott.
Fölmentünk a házba. HyeRim letette KeKe-t és elment vacsorát csinálni.
Én közben még mindig JungSoo-t próbáltam leütni amikor ShiShi odajött és megrángatta a ruhámat. Lenéztem rá ő pedig kinyújtotta felém mindkét kezét. Szépen kicsomagoltam ToTo- a törölközőmből és odaadtam neki.
- Aztán vigyáz rá. – mondtam. ShiShi bólintott és elvitte a kis matokit.
Közben rávettem JungSoo-t hogy átöltözzön. Szerencsére bement a szobájába át öltözni. közben a többiek és leszedték magukról a fürdő nadrágjaikat és én szépen összeszedtem majd én is át öltöztem, amíg HyeRim átöltözött és megterítettem kivételesen a matokikna is.
* Nagyon jól állt rajtad az a ruha KeKe.*
*Pofa lapos!*
* Na, most miért vagy ilyen mérges? Csak nem megjött?*
*Hogy az a…*
* KeKe te miért voltál lány fürdőruhában?*
*Most megdöglötök…*
A kis kupak tanácst én zavartam meg, azzal hogy kész a vacsora. Először nem nagyon akartak jönni, aztán amikor látták, hogy nekik is megterítettem szépen mindegyikőjük oda ült az asztalhoz. Megjött HyeRim és JungSoo is, aki azonnal leült mellém. Már csak ShiShi és ToTo hiányoztak.
- Hol lehetnek?
- Hozzám jössz?
- Hányszor mondjam, még hogy nem!
Közben megjött ShiShi is de ToTo-t még mindig nem láttam. Ránéztem és ő intett, hogy minden rendben. Miután megvacsoráztunk nagy nehezen rávettem JungSoo-t hogy a saját ágyában aludjon majd elküldtem aludni. Utána mentem segíteni HyeRimnek lefektetni a matokikat. Ahogy mentem a folyóson, egy mennydörgés szakította meg a csendet, ahogy kinéztem az ablakon láttam, hogy elered az eső. Jó kis nyári zápor annyi szent. Bementem a matokik szobájába. Amikor beléptem láttam, hogy HyeRim az ágy alól próbálja kihúzni őket. Csak ToTo ült még az ágyban.
Sikeresen visszaszereztem ToTo-t és elindultam vele kifelé miközben ShiShi a nyomomban úszott. Amint kiértem belecsavartam a törölközőmbe. Nem értem még mindig nem kelt föl ez nem jelenthet jót. Közben ShiShi is utolért. Láthatta az arcomon, hogy aggódom ugyanis nem próbálta meg többet ki rángatni a kezemből. Közben HyeRim is utánam jött.
- KyongHa nem csinálunk egy képet? – kérdezte.
- Miért? – néztem rá miközben ToTo-t babusgattam.
- Ezt a pillanatot meg kell örökíteni. – mondta.
*Az biztos.*
*Főleg téged…*
*Ne szólj hozzám.*
- Oké. – mondtam – De akkor keressük meg JungSoo-t is.
*Hol van DaDa?*
*Te jó ég a vízben maradt!*
Váratlanul csak annyit láttunk, hogy Joko és Tats a vízbe rohan. Akkor vettem észre, hogy DaDa még bent volt mikor kihúzták elkószált társukat elindultunk megkeresni JungSoo-t.
Szerencsére tényleg nem mozdult ki a gyógyvizes medencéből. Megálltam a medence szélén.
- JungSoo gyere ki. – mondtam – HyeRim szeretne csinálni egy képet.
JungSoo egy pár pillanatig csak bámult rám, mint aki próbálja fölfogni azt, amit mondtam aztán váratlanul meg rázta a fejét.
- Nem.
Mindannyin megdöbbenve néztünk rá.
- Ajaj.. – motyogta HyeRim.
- Ezt hogy értsem? –kérdeztem.
- Nem akarok ki menni! – felelte JungSoo.
- Dehogynem. Most azonnal gyere ide!
- Nem!
- Ne feleselj velem!
- Nem akarok kimenni! Ez olyan jó!
- Ne mondjam még egyszer…
- Akkor vigyél ki!
- Jaj, ne. – sóhajtotta HyeRim.
- Rendben. Fogd meg HyeRim. – mondtam és a bebugyolált ToTo-t HyeRim felé toltam. Majd elindultam a vízbe JungSoo ért, aki valószínűleg nem gondolta, hogy tényleg bemegyek ugyanis menekülni kezdett előlem. Amikor égre sikeresen beértem elkezdtem lenyomni a víz alá.
* Te jó ég ez kinyírja…*
*Félek...*
*Nekünk annyi.*
*Kit akar megölni?*
Éppen a „nevelés” kelős közepén voltam, amikor a nevemet hallottam.
- KyongHa?
A hang felé fordultam miközben JungSoo fejét a hónom alá csaptam, hogy még véletlenül se tudjon elmenekülni.
- Ji Woo? – mondtam meglepve – Te meg hogy kerülsz ide?
- Éppen nyaralunk. – mondta mosolyogva majd ránézett JungSoo-ra.
- Csak nem éppen a fiúdat neveled? – kérdezte viccelődve.
- MIII!? – leeset az alám, JungSoo.. mint a pasim? Na, ne már!
- Nem kérem szépen, itt tévedés van! – mondtam hevesen rázva a fejem – Ő nem a pasim!
- Mi? Miért nem? – kérdezte JungSoo. Mindenki döbbenten nézet rá én meg először nem tudtam mit szólni inkább megfojtottam volna ott helyben. De lehet, hogy válaszolnom kellet volna valamit, mert folytatta.
- Na, léci. Naaaaaa.
- Mi, na? – kérdeztem (nem kicsit) meglepetten.
- Had legyek a pasid.
Közben a medence szélén mindenki az állát kereste a földön.
- Mi?... Nem! - válaszoltam gyorsan – Semmi kép sem!
De Jung Soo valószínűleg nem halhatta, mert láttam, hogy egy hatalmasat vigyorog azon mit mondtam majd megfordul a többiek felé. Azt reméltem ki megy, de sajnos nem.
- Figyeljetek ide! Kim KyongHa a barátnőm!
Na, jó már nem bírtam ezt a hülyét. Megfogtam és fej bevágtam egy serpenyővel.
- HONNAN SZEDTED AZT?! – kiabálta nekem egyszerre HyeRim és JiWoo
*HONNAN SZEDTED AZT?!*
Kihúztam a fejét fájlaló JungSoo-t a vízből és HyeRim addig könyörgött, amíg beleegyeztem, hogy csinálhatunk egy képet. Közben visszavettem a még mindig ájult ToTo-t ShiShi-től és megnyugtattam, hogy nem csinálok vele semmit. De azért ott maradt a közelemben. Megkértünk JiWoo-t hogy csináljon egy képet, amit készségesen meg is tett. Nem volt a legjobb kép de HyeRim nek megfelelt, úgyhogy elköszöntünk JiWoo-tól és összeszedtük a halmijainkat majd elindultunk kifelé.
- Te szerinted föl hívjam a taxi-t? –kérdezte tőlem HyeRim.
- Felőlem hívd, legfeljebb fizetünk. – mondtam.
- Akkor a barátnőm vagy? – kérdezte JungSoo kifele jövet vagy harmadjára.
- Nem, nem vagyok, az hányszor mondjam még!
- De miért? – nyafogott JungSoo. – Én, szeretlek!
JungSoo széttárta a karját és elindult felém, hogy megöleljen.
- Serpenyő van nálam és nem félek használni! – emeltem fel az egyik kezemet, amiben a serpenyő volt, a másikban ugyanos még mindig egy bebugyolált ToTo foglalt helyet.
- Szerintem nem kell majd fizetnünk. – mosolygott HyeRim.
Nem sokára meg is jött a taxi. HyeRim gonoszul ellőre ült engem meg hátul hagyott JungSoo-val és a matokikkal. Az út elején (kb. 5 perc) még nem történt semmi, mert meg kértem JungSoo-t hogy ne beszéljen, de csak nem bírta ki.
- Akkor, ha a barátnőm vagy akár össze is házasodhatnánk.
- Dehogy is! Nem is vagyok a barátnőd és nem fogok veled összeházasodni! – ellenkeztem.
- Nagy esküvőt akarsz? – kérdezte – Mert azt hívsz, meg akit akarsz, ja és nagy tortát szeretnél?
- Nem akarok esküvőt! Legalábbis veled nem!
- Oké akkor a részletek majd megbeszéljük, ja, amúgy akármilyen drága ruhát választhatsz.
- Ne szórakozz…
- Hány gyereket akarsz?
Na, ere már tényleg nem tudtam mit szólni és hallottam, ahogy mindenkinek koppan az álla a földön, a sofőrünk annyira figyelte a beszélgetésünket, hogy majdnem áthajtott a piroson az, előbb, de ennél a mondatnál mintha meggondolta volna, hogy egy kicsit befékezzen.
- Mert felőlem lehet akármennyi. Akár esküvő előtt is.
- De én sok gyereket akarok.
- Akkor felőlem elkelhetjük most is.
Ennél a pontnál fékezett be a sofőr, de mire hátrafordul én már JungSoon ültem és ütöttem egy asztali lámpával.
- AZT MEG HONNAN SZEREZTED?! – szólalt meg egyszerre HyeRim és a sofőr.
*Nem értem ezeket honnan szedi elő…*
- Nem kezdünk el semmilyen gyereke csinálni, érteve?!
- Felőlem elkezdhetjük otthon is. – válaszolta JungSoo nyugodtan.
- Az anyád…
- KyongHa még a végén kinyírod! – szólt rám HyeRim.
- Szerintem cseréljenek helyet… - nézett HyeRim-re a taxi-s.
Nem sokkal később mér az anyós ülésen ültem, de ez csak annyit segített, hogy nem értem el JungSoo-t. de ettől még a veszekedés ugyan úgy ment. Amikor kuszáltunk azt hittem majd duplaárat kér a taxi-s ezért a fuvarért.
- Én mondtam, hogy ingyen lesz az út. – válaszolta amikor HyeRim megkérdezte mennyi lesz.
- De hát borzalmas viselkedtek. – döbbent meg HyeRim.
- Hé…
- Megcsókolhatlak? – állt mögém váratlanul JungSoo.
- NEM! - mondtam és fejbe vágtam kivételesen a táskámmal.
- Ugyan kérem egy ilyen show ért megéri az ingyen fuvar. – mosolygott a sofőr.
- Öhm.. Köszönjük. – motyogta HyeRim
- Egyébként, ha történne még valami hasonló, akkor nyugodtan hívjanak engem. – mondta és elhajtott.
Fölmentünk a házba. HyeRim letette KeKe-t és elment vacsorát csinálni.
Én közben még mindig JungSoo-t próbáltam leütni amikor ShiShi odajött és megrángatta a ruhámat. Lenéztem rá ő pedig kinyújtotta felém mindkét kezét. Szépen kicsomagoltam ToTo- a törölközőmből és odaadtam neki.
- Aztán vigyáz rá. – mondtam. ShiShi bólintott és elvitte a kis matokit.
Közben rávettem JungSoo-t hogy átöltözzön. Szerencsére bement a szobájába át öltözni. közben a többiek és leszedték magukról a fürdő nadrágjaikat és én szépen összeszedtem majd én is át öltöztem, amíg HyeRim átöltözött és megterítettem kivételesen a matokikna is.
* Nagyon jól állt rajtad az a ruha KeKe.*
*Pofa lapos!*
* Na, most miért vagy ilyen mérges? Csak nem megjött?*
*Hogy az a…*
* KeKe te miért voltál lány fürdőruhában?*
*Most megdöglötök…*
A kis kupak tanácst én zavartam meg, azzal hogy kész a vacsora. Először nem nagyon akartak jönni, aztán amikor látták, hogy nekik is megterítettem szépen mindegyikőjük oda ült az asztalhoz. Megjött HyeRim és JungSoo is, aki azonnal leült mellém. Már csak ShiShi és ToTo hiányoztak.
- Hol lehetnek?
- Hozzám jössz?
- Hányszor mondjam, még hogy nem!
Közben megjött ShiShi is de ToTo-t még mindig nem láttam. Ránéztem és ő intett, hogy minden rendben. Miután megvacsoráztunk nagy nehezen rávettem JungSoo-t hogy a saját ágyában aludjon majd elküldtem aludni. Utána mentem segíteni HyeRimnek lefektetni a matokikat. Ahogy mentem a folyóson, egy mennydörgés szakította meg a csendet, ahogy kinéztem az ablakon láttam, hogy elered az eső. Jó kis nyári zápor annyi szent. Bementem a matokik szobájába. Amikor beléptem láttam, hogy HyeRim az ágy alól próbálja kihúzni őket. Csak ToTo ült még az ágyban.
- Itt meg mi
történ? – kérdeztem.
- Meg ijedtek a villámlástól. – válaszolt HyeRim.
Segítettem neki kiszedni a matokikat és betenni őket az ágyba, de sehogy se akartak ott maradni.
- Na, jó. – mondtam – Mindenki kap tőlem egy jó éjt, puszit, ha a helyén marad.
Tetszhetett nekik az ötlet, mert nem mocorogtak tovább, én meg szép sorban adtam mindegyik homlokára egy-egy puszit.
- Jó éjszakát! - köszöntem vissza az ajtóból. Mire mindenki mondta a saját nevét, egyszerre, én pedig szépen becsuktam az ajtót és mentem lefeküdni.
* Kedves földi nő. Adott puszit!*
*Legközelebb szóljunk neki, hogy adjon kettőt!*
*Én is akarok még ilyet.*
*Ugye kapunk még ilyet?*
*Persze hogy kapunk, és most alvás!*
- Meg ijedtek a villámlástól. – válaszolt HyeRim.
Segítettem neki kiszedni a matokikat és betenni őket az ágyba, de sehogy se akartak ott maradni.
- Na, jó. – mondtam – Mindenki kap tőlem egy jó éjt, puszit, ha a helyén marad.
Tetszhetett nekik az ötlet, mert nem mocorogtak tovább, én meg szép sorban adtam mindegyik homlokára egy-egy puszit.
- Jó éjszakát! - köszöntem vissza az ajtóból. Mire mindenki mondta a saját nevét, egyszerre, én pedig szépen becsuktam az ajtót és mentem lefeküdni.
* Kedves földi nő. Adott puszit!*
*Legközelebb szóljunk neki, hogy adjon kettőt!*
*Én is akarok még ilyet.*
*Ugye kapunk még ilyet?*
*Persze hogy kapunk, és most alvás!*
*Igenis*
- Na meg vannak. - mondtam HyeRimnek aki akkor jött ki a fürdőszobából.
- Hogy tudtad őket lenyomni? – kérdezte.
- Adtam nekik jó éjt, puszit.
- Nem gondolod, hogy innentől kezdve mindig kérni fognak?
- Na meg vannak. - mondtam HyeRimnek aki akkor jött ki a fürdőszobából.
- Hogy tudtad őket lenyomni? – kérdezte.
- Adtam nekik jó éjt, puszit.
- Nem gondolod, hogy innentől kezdve mindig kérni fognak?
Megvontam a
vállam és elmentem fürdeni. Amikor visszaértem ledőltem az ágyba elmorogtam egy
jó éjszakát KeKe-nek és HyeRim nek aki lekapcsolta villanyokat és én már
aludtam is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése