Előszó/1.fejezet- Narrátor szemszög

Narrátor szemszög:


*csing

- Végre utolsó csengő a mai napon! – mondta HyeRim miközben nyújtózkodott, egyet és figyelte, ahogy az osztály kivonul a teremből
- Kár hogy nem az utolsó. – sóhajtotta KyongHa , miközben, nagyon lassan pakolta össze a cuccait. - De legalább a héten az utolsó. – tette még hozzá, elmélázva. 

 Lehajolt, hogy bepakoljon a táskájába, amikor megakadt valamin a szeme a földön. Váratlanul fölpattant és a tankönyveivel a kezébe szórakozottan elindult a padsorok között, majd megállt és leguggolt.


- KyongHa, mit művelsz már megint? – kérdezte nagyot sóhajtva HyeRim, majd fölvette mindkettőjük táskáját és barátnője leszidására indult.
- Néé. – mondta KyongaHa. Fölállt és a barátnője felé fordult. A mutató és a középső ujja között egy kis táska volt. HyeRim nagyot sóhajtott.
- Tedd már le, biztos valakié.
- Nem mondod!? Amúgy meg szünet lesz, legalább a portán leadhatnánk.
HyeRim váratlanul oda lépett barátnőjéhez és elkezdte rázni.
- Ki vagy te és mit műveltél a barátnőmmel?!
- Mi? Most miért mondod ezt? 
HyeRim hátralépet és csípőre tette a kezét. 
- Kim KyongHa te soha nem lennél ilyen kedves!
KyongHának leeset az álla.
- Ezt úgy érted, hogy én gonosz vagyok?! – kérdezte „döbbenten” .
- Igen. – bólintott HyeRim.
- Most megsértődtem. – mondta KyongHa és az orrát a plafon felé fordítva elvette a táskáját HyeRimtől és hátat fordított neki.
- Most miattad nem tudok bepakolni.  – mondta még mindig a plafont nézve.
- Buggyant vagy KyongHa. . .
- Amúgy ez az új srác tasija.
- Miért vagy benne ennyire biztos?
- Hát… mondjuk, mert benne van a diákja.
- Micsoda? Te belenéztél?
- Miért ne? Tudnom kell, hogy kinek kell vissza adnom. – mondta KyongHa miközben kérdően nézett a barátnőjére és kissé oldalra döntött fejjel mosolygott rá.
HyeRim nagyot sóhajtott.
- KyongHa te javíthatatlan vagy. … Na, mutasd már!
- Jól van, na csak ne tépd ki a kezemet! – „rémült” meg KyongHa és megadóan hátralépve kinyújtotta maga el a kezét. HyeRim gondolkozás nélkül kivette a kezéből és szemügyre vette a kis képet.


- Na, cuki? – érdeklődött KyongHa.
- Jaj, ne kezd már. – pirult el HyeRim.
- Na, cuki vagy nem?
- Hát..
- Nos?
- Ig….
- Pompás! – vágott közbe KyongHa már akkor amikor HyeRim még csak a g-nél sem járt. – Akkor megyünk és visszavisszük ezt neki. – jelentette ki mosolyogva és a magasba emelte a kis táskát.


- Menyünk!



Hát ime az előszó, avagy az első fejezet :3 Reméljük tetszik :3